Amikor a takinéni beteget jelent, nem nagyon marad más megoldás: titokban gyerekmunkát alkalmazunk, mint az Apple. Senkinek el ne áruljátok, azonban a technikát érdemes tanulmányozni!
2012. február 18., szombat
2012. február 5., vasárnap
2012. február 4., szombat
Zadar, ahogyan még Lőrincünk sem látta
Korábban. Mert hát sokszor sétáltunk már az óvárosban, de hogy ezt 15 cm-es hóban tegyük, na erre még nem volt példa.
De ne rohanjunk ennyire előre, kezdjük ott hogy a névnapommal együtt megérkeztek az első hópelyhek és persze a katasztrófa turisták. Lőrincünk élvezte is az életet, először szimplán csak lekoszozta a havat, mivel nem tetszett, hogy ráragad a lábára,
aztán megtanulta az ember szócskát, ebben élete második hóembere is segített:
A jó szaglással rendelkező katasztrófa turisták aztán megkapták amiért jöttek: hogy röhögjenek a helyieken, amint a nyári gumijukkal tartanak hazafelé a havas emelkedőkön. Miheztartás végett, ilyenkor 800 m gyalog 10 perc, autóval kb 3 óra.
Lőrincünk sem vetette bele már olyan vehemensen a havazásba, a teljes menetteljesítménye itt látható (minden mást az apa erős karjaiban tett meg).
Minket azonban semmi sem tántoríthatott el abban, hogy egészen a tengerpartig sétáljunk,
bár a legtöbb helyit, beleértve a kollégákat is, elrettentette az óváros csúszós kövezete és a bejáratnál visszafordultak - logikusan hómunkás mint olyan, az nincs.
Annak ellenére, hogy ma a magassarkús csípőkabátos cicák ma otthon maradtak, azért valaki egy kávét?
De ne rohanjunk ennyire előre, kezdjük ott hogy a névnapommal együtt megérkeztek az első hópelyhek és persze a katasztrófa turisták. Lőrincünk élvezte is az életet, először szimplán csak lekoszozta a havat, mivel nem tetszett, hogy ráragad a lábára,
aztán megtanulta az ember szócskát, ebben élete második hóembere is segített:
A jó szaglással rendelkező katasztrófa turisták aztán megkapták amiért jöttek: hogy röhögjenek a helyieken, amint a nyári gumijukkal tartanak hazafelé a havas emelkedőkön. Miheztartás végett, ilyenkor 800 m gyalog 10 perc, autóval kb 3 óra.
Lőrincünk sem vetette bele már olyan vehemensen a havazásba, a teljes menetteljesítménye itt látható (minden mást az apa erős karjaiban tett meg).
Minket azonban semmi sem tántoríthatott el abban, hogy egészen a tengerpartig sétáljunk,
bár a legtöbb helyit, beleértve a kollégákat is, elrettentette az óváros csúszós kövezete és a bejáratnál visszafordultak - logikusan hómunkás mint olyan, az nincs.
Annak ellenére, hogy ma a magassarkús csípőkabátos cicák ma otthon maradtak, azért valaki egy kávét?
2012. február 1., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)