2011. január 26., szerda

Nagyon meredek fesztivál


Kedves barátaink voltak oly bűbájosak , hogy immáron második alkalommal befogadtak minket meredek otthonukba (babakocsival ugyan az 50 lépcső nem optimális, a házigazdák teherbíróképessége azonban az…) a Sas hegyen. Itt töltöttünk el egy nagyon kellemetes hétvégét, mely programok széles körét foglalta magában. Megrendeztük immáron második meredek fesztiválunkat, melyen nem maradhattak el a szokásos fesztiválelemek. Volt vereckei hágón átvágtatva, terület felfedezéssel egybekötött honfoglalás (azaz sátorverés):
Volt persze Barbáros bandázás is
és külön kiemelném a házigazdák által készített finomságot, melybe bele kell érteni a Vikuszszpesöl tintahalat és az indiai csirkét is:
 Nagy zabálások, szokásos felhozatallal:húsleves, puliszka, alma, sör
valamint létrehoztuk a meredek elfekvőt is.
Sajnos a fiús délutánra még nem tudtuk magunkkal vinni Lőrincet (a szaunát valószínűleg annyira nem élvezte volna negyed órán keresztül), azt viszont a fesztiválnak köszönhetjük, hogy megtudtuk: Lőrincünk igencsak ragaszkodik az esti rutinjaihoz, nemcsak azok sorrendjét, de minőségét illetően is. Azaz a fürdést (melyet kérlelhetelen kő/papír/olló rutinomnak köszönhetően ismét a fiúk nyertek) korábban még meg tudtuk oldani, most viszont Lőrincünk igencsak hangosan fejezte ki: Uraim, kérem megőrizni a privátszférámat…

2011. január 17., hétfő

Első couching

A cím direkt megtévesztő, hiszen ha valaki nem olvas eléggé figyelmesen, azt is hiheti hogy középkori férfiúi válságomban HR tanácsadóhoz fordultam, hogy az agyamban kurkászva átlendítsen munkahelyi nehézségeimen. Na erről szó sincs, ellenben Ágnesemmel és meglehetősen nagyfiús külsőségeket mutató Lőrincünkkel az elmúlt immáron 34 napban nem aludtunk közösen hitvesi nyoszólyánkban.
Ellenben különböző helyeken és különböző lakásokban couchol(t)unk, azaz foglaltuk el önkényesen a vendég és/vagy hordozható ágyakat. Ez most is így van, így eme sorok írója zadari remeteként tengeti hétköznapi mindennapjait, míg a csálád jelenleg Székesfehérváron várja 170 paripás felmentőseregem érkezését, hogy ismételten pakolva továbbköltözhessünk...
A hétvégén Tápiógyörgyén bitoroltuk a vendégágyakat és jófej vendégeket fogadván edzettük pakolási gyakorlatunkat, gyomrunk befogadóképességét, illetve Lőrincünk a lábát, mivel már állni gyakorol és minden 50-100 cm magas tárgyba belekapaszkodik, felhúzza magát, majd hirtelen kétségbeesvén, hogy most akkor ezt itt most hogyan is, fenékrehuppan.
 Pakolni jó.
Ui: üdvözlet 15-ik hivatalos követőnknek, csak így tovább!

2011. január 9., vasárnap

Első horkantás

Először is sok szeretettel szeretnénk köszönteni Lőrincünk blogjának 14. hivatalos követőjét, kinek arcképe a jobb felső sarokban díszeleg. Másrészt némi magyarázattal tartozom a cím végett: szóval aki ismer, az tudja, hogy nem nagyon csípem a szagokat. Genetikailag belémkódolva. Azt is tudni kell, hogy ha az ember gyermeke elkezd húst enni, hát az beindítja a bélbaktériumokat. Szóval ma este kb 18:30 kor pelenkázás közben életemben először felhorkantottam. A nyuszi aranyos, de nem Lőrinc által feldolgozva.
Lőrinc mellesleg nagyon szereti az ünnepeket. Karácsonykor kezdett el mászni és Szilveszterkor ült le először teljesen magától. Azt ezek alapján nem tudni, hogy az állami vagy vallási ünnepeket (és azt sem, hogy a horvátot vagy a magyart) szereti e jobban a nagy események véghezviteléhez, így azt sem lehet még sejteni, hogy március 15-én vagy pedig húsvétkor kezd e majd el járni. Felállni már felállt. Ma, pedig vízöntő már elmúlt...

Mondhattuk volna címként azt is, hogy első inga, hiszen én ingázom Zadar-Budapest között, míg családom nagyobbik fele Székesfehérvár és Budapest között teszi ezt legalább hetente kétszer. Továbbra is tornázunk ugyanis (én Zadarban, Lőrincék itt), melynek fentebb láthatóan meg is vannak az eredményei: a csomolungma megmászása immáron standard tevékenységgé silányult, sőt már lefelé tanul menni Lőrincünk a lépcsőn, illetve a karácsonykor még bevehetetlennek hitt nappali-cica távolság (kb 10m) rutinná fajult és általában a cica erőteljes megtépésével és szőrvesztésével végződik. A 70 cm-en, illetve az alatt lévő tárgyak pedig már nem jelenthetnek akadályt a gyermeknek, különös tekintettel kábelek, elektromos eszközök, laptopok és digitális képkeretek vannak fokozott veszélyben, ha Lőrinc nekiveselkedik és feltérdel.
Voltunk még egy meglepetés helyen is, azért meglepetés mert egyrészt, még nem tudjuk hogy sült el, másrészt mert annak folyamánya, amit elkövettünk itt is látható lesz majd, így nem rohannék nagyon előre.