Első couching

A cím direkt megtévesztő, hiszen ha valaki nem olvas eléggé figyelmesen, azt is hiheti hogy középkori férfiúi válságomban HR tanácsadóhoz fordultam, hogy az agyamban kurkászva átlendítsen munkahelyi nehézségeimen. Na erről szó sincs, ellenben Ágnesemmel és meglehetősen nagyfiús külsőségeket mutató Lőrincünkkel az elmúlt immáron 34 napban nem aludtunk közösen hitvesi nyoszólyánkban.

Ellenben különböző helyeken és különböző lakásokban couchol(t)unk, azaz foglaltuk el önkényesen a vendég és/vagy hordozható ágyakat. Ez most is így van, így eme sorok írója zadari remeteként tengeti hétköznapi mindennapjait, míg a csálád jelenleg Székesfehérváron várja 170 paripás felmentőseregem érkezését, hogy ismételten pakolva továbbköltözhessünk...

A hétvégén Tápiógyörgyén bitoroltuk a vendégágyakat és jófej vendégeket fogadván edzettük pakolási gyakorlatunkat, gyomrunk befogadóképességét, illetve Lőrincünk a lábát, mivel már állni gyakorol és minden 50-100 cm magas tárgyba belekapaszkodik, felhúzza magát, majd hirtelen kétségbeesvén, hogy most akkor ezt itt most hogyan is, fenékrehuppan.

 Pakolni jó.
Ui: üdvözlet 15-ik hivatalos követőnknek, csak így tovább!