Vannak pillanatok az életben, melyek megörökítése fontos. Ilyenek például azon fényképek, melyeket a kedves fél boldogan fog mutogatni minden kedves ismerősének, úgy is mint copy-paste:
Illetve ugyanez kicsit aktívabban, bár a két fénykép között olyan 3 óra víziegérség biztos eltelt. Merthogy Lőrincünk nehezen mászik bele a vízbe, de ha egyszer belejut akkor aztán morcos apa legyen a talpán, aki kirobbantja. Valószínűleg így mutálódhattak annó a bálnák és a delfinek is: a lökött majmai nem másztak ki a vízből.
Egyébként sokat kertészkedtünk, mármint inkább a hős ősök, míg mi csemetéinket aprítottuk bele az ágyikóba, mely mióta Lőrinc mesét követel igencsak meghosszabbodott. Szerencsére a mesék nem túl bonyolultak, ma például az alapsztori az volt, hogy a nyuszinak hiába mondta az anyukája, hogy vegyen nyuszittapancsot, mert hideg van, az nem hallgatott rá, kiment futkosni, de gyorsan rájött hogy "hihe" van és az anyukájának igaza volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése