2010. augusztus 31., kedd

Második megvilágosodás

Jogosan felmerülhet mindenkiben a kérdés, hogy miért második? Hát, elértük azt a kort, amikor már többször történnek meg dolgok, mint például ezen bejegyzés elkészítése.

Szóval Lőrincünk megkeresztelkedett, no de nem ám akárhogy. Egyrészt láttuk a meglepődést püspökünk arcán, amikor belépett a templomba: valószínűleg többen voltunk, mint egy átlagos vasárnapi misén. Lőrinc és Berzsián (mert hát keresztfiunkat így nevezik) ezúton is köszönik rajongóiknak a sok szeretetet és rajongói csókokat.

Lőrinc egyébként nem kis tabut döntött le nem sokkal a szertartás előtt, ugyanis a keresztséget a szó szoros értelmében az anyatejjel szívta magába! A sekrestyében… Nincs mit tenni az éhség, Nagy Úr! Ennek köszönhetően azonban ez volt a legnyugisabb és békésebb dupla keresztelő, amin valaha is részt vettem. Mindkét cseperedő csemete még a meglehetősen hideg szenteltvizet is akadálymentesen vette, bár Berzsián (csak őt láttam ugye az akció közben, mint keresztapa) arcát érdekes volt figyelni, amint külső információra vár, hogy vajon most kell e sírni. Vigyorgó arcunk eltántorította, vagy tudja a fene, de lényeg, hogy átestek a keresztségen.


Azt is megtudtuk, hogy ha nagy tömeg gyűlik össze egyszerre, mind az idősebb, mind a fiatalabb versenyzők elengedhetetlen szükségét érzik, hogy a csemetét legalább pár perc erejéig, de jól megmarkolják, cibálják, hordozzák, gyugyujgassák, rángassák, cipeljék, cirógassák, emelgessék, letegyék, felvegyék, illetve 3 cm-ről gügyögjenek hozzá. Na mármost, csak képzeljük el egy pillanatra, ha 38 ember egymás után kézről-kézre adna bennünket, hatalmas cuppanós puszit nyomva valamely testrészünkre! Azt hiszem a legtöbben nem viselnék ezt olyan döbbenetesen türelmesen, mint tették ezt a 4-6 hónapos trónörökösék.



Csak, hogy keverjük az élvezeteket, a csemetét egy fényt adó hölgyemény is megtekintette nem sokkal a keresztelőt követően. No, nem azért, mert mi kértük, hanem mert így hozta a szerencse (vagy lehet, hogy az egy másik iparág). Namármost ezt úgy kell elképzelni, mármint a fényadást, hogy a fényt adó személy ül egy széken és hadonászik a kezével, miközben vele szemben ül a fényt kapó személy. Ilyet, ha jól tudom az egyik uncsitesóm is művel, ő meg tudja tisztítani az utunkat Budapest és Zadar között (megjegyezném ezeddig sikeres volt). Röviden, az eredmény, hogy rövidtávon nem tervezzük megismételni az akciót, max zseblámpával vagy Wall-E-val, a bővebb indokok a google egy mély szerverén, illetve Lőrinc fenekénél vannak elrejtve, szigorúan csak beavatott szemek számára…

Lőrinc, miután túltette magát mindezen megpróbáltatásokon, meg is ünnepelte a nagy eseményt, egy jó alapos piálással *

és nőzéssel *.

Mit lehet tenni, apja fia!

* a történelmi helyesség megőrzése végett megjegyezném, hogy ezen duhajkodások időben kicsit korábban történtek....egészen pontosan Gannán (megj.: kismókus)


1 megjegyzés:

  1. hat igen, de nagyon titokzatos vagy Te most apuka, most jol furja az oldalunkat a kivancsisag:)puszi Lorincnek is ha epp raer es nem iszik vagy csajozik:)

    VálaszTörlés